Októberben a magyar kormány közzétett egy törvénytervezetet, amely 2027. január 1-jétől nettó vagyonadót vezet be az 1 milliárd forintot (körülbelül 2,74 millió eurót) meghaladó vagyonokra. Az első bevallásokat és befizetéseket 2027. augusztus 31-ig kell benyújtani, de az első adómegállapítás referencia-időpontja 2026. december 31.: a kockázat felmérésére és a társasági struktúrák előkészítésére tehát kevés idő áll rendelkezésre.
Ki fizet és mennyit. Az adóügyi rezidensek világszerte meglévő nettó vagyonuk után adóznak, a nem rezidensek pedig kizárólag a Magyarországon található ingatlanjaik és az azokhoz kapcsolódó jogok után. Az adókötelesek közé tartoznak a trösztök és a magánalapítványok is: az eszközök ezekbe történő átruházása nem jelent adómentességet, míg a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények mozgásteret biztosíthatnak a külföldön található eszközök tekintetében. A nettó vagyont, azaz a 2026. december 31-én fennálló eszközöket a dokumentált kötelezettségek levonása után, a küszöbérték felett 1%-kal, 100 milliárd forint felett pedig 1,5%-kal adóztatják.
Nem tőzsdén jegyzett részesedések. Az alap széles körű: ingatlanok, értékes ingóságok, értékpapírok, likvid eszközök, kriptovaluta-eszközök, életbiztosítási kötvények, részesedések. A vállalkozók és a tulajdonos családok számára a kulcsfontosságú kérdés a nem tőzsdén jegyzett részesedések értéke: a tervezet kizárja a puszta könyv szerinti saját tőkét, és súlyozott képletet ír elő, amelynek kétharmada a nyereségszorzón, egyharmada pedig a könyv szerinti saját tőkén alapul. Azoknál a holdingtársaságoknál, ahol a részesedések az eszközök legalább 90%-át teszik ki, a leányvállalatok piaci értéke számít.
Rejtett tartalékok és adóelkerülés elleni intézkedések. Az 500 millió forintnál nagyobb vagyonnal rendelkező társaságok esetében az ingatlanok, részesedések és értékpapírok könyv szerinti értékét meghaladó piaci érték – a halasztott adók vagy egy 15%-os átalánylevonás levonása után – bekerül az adóalapba: egy 1 milliárd forint értékben nyilvántartott, de valójában 3 milliárd forintot érő ingatlan így 1,7 milliárd forinttal növeli az adóalapot. Az adóelkerülés elleni szabályok tiltják az adóalap csökkentésére irányuló műveleteket, és az Adóhivatal (NAV) visszamenőlegesen is ellenőrizheti az ügyleteket egészen a javaslat nyilvánosságra hozatalának időpontjáig. Továbbra is konzultáció tárgyát képezik a független szakértői értékelések, a kisebbségi részesedésekre vonatkozó kedvezmények, valamint a veszteséges vagy induló vállalatok esetében alkalmazandó szabályok.
Mit kell tenni most? Becsülni a saját nettó vagyoni helyzetet 2026. december 31-én; felmérni az összes vagyontárgyat Magyarországon és külföldön, beleértve a bankszámlákat és az ingatlanokat is; felülvizsgálni a csoport felépítését a 90%-os küszöbértéket meghaladó holdingtársaságok azonosítása érdekében; előzetes értékeléseket készíteni a főbb operatív társaságokról a javasolt képlet alapján.
