2028–2034-es költségvetés: megszorítások, és még mindig nincs megállapodás. Október 10-én az EU Tanács ír elnöksége bemutatta a felülvizsgált „tárgyalási keretet”: 1 620 milliárd eurós költségvetést, amely 8%-os (141 milliárd) megtakarítást jelent a Bizottság javaslatához képest. A BusinessEurope szerint a költségcsökkentések elsősorban a versenyképességet érintik (-67 milliárd), és az új „Core” saját forrás a vállalatok forgalmára vetett adó lenne, még nyereség hiányában is. Az október 15–16-i Európai Tanács ülésén nem született megállapodás, és a decemberig történő lezárás célja immár távoli célnak tűnik.
Egyszerűsítés: a „vészfék” és a túlszabályozás. Giorgia Meloni, Friedrich Merz és Bart De Wever arra kérték António Costa Európai Tanács elnökét, hogy vezessen be egy olyan mechanizmust, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy megakadályozzák a vállalkozások számára túlzott terhet jelentő új jogalkotási javaslatokat. Ursula von der Leyen a 27 tagállamnak egy „gold-plating elleni paktumot” javasolt, hogy a tagállamok ne nehezítsék meg az európai irányelveket azok átvételekor: minden hozzáadott elemet azonosítani, indokolni és értékelni kell a vállalkozásokra és az egységes piacra gyakorolt hatása szempontjából.
Kritikus nyersanyagok: 46 új stratégiai projekt. A Bizottság 16 tagállamban 46 projektet választott ki, ebből kilencet Olaszországban, hogy közelebb kerüljön a kritikus nyersanyagokról szóló rendelet 2030-as céljaihoz: az EU-fogyasztás 10%-át belső kitermelésből, 40%-át feldolgozásból, 25%-át pedig újrahasznosításból kell fedezni. A részt vevő országok között szerepel Lengyelország, Románia, Szlovákia és Bulgária. Számos projekt az akkumulátorok ellátási láncát érinti – lítium, nikkel, kobalt, mangán és grafit felhasználásával –, mások pedig a védelmi ipar, az űrhajózás és az állandó mágnesek területét érintik.
Gyorsabb és a kkv-k számára nyitottabb műszaki szabványok. A Bizottság javasolta az európai szabványozási rendszer modernizálását: egyértelműbb határidők a szükséges szabványok kidolgozására, a kis- és középvállalkozások tényleges képviselete a szabványügyi testületekben, valamint egy új szakértői központ létrehozása. A harmonizált szabványok azok az eszközök, amelyekkel a vállalkozások igazolják az uniós jogszabályoknak való megfelelést, az akkumulátoroktól kezdve az építőipari termékekig.
Mesterséges intelligencia: a kkv-k 42%-a már alkalmazza. A legfrissebb Eurobarométer-felmérés szerint az európai kkv-k és közepes piaci kapitalizációjú vállalatok 42%-a már alkalmazza a mesterséges intelligenciát – többnyire kísérleti jelleggel –, további 21% pedig tervezi annak bevezetését. A fő akadályok továbbra is a beruházási költségek (50%), a jogi bizonytalanság (49%) és a szakértelem hiánya (48%). A mesterséges intelligenciát alkalmazó vállalkozások 61%-a állítja, hogy az segít nekik a döntéshozatalban.
