A magyar gazdaságot továbbra is kettős szerkezet jellemzi. A háztartások fogyasztása továbbra is a növekedés fő hajtóereje, és támogatja a szolgáltatási szektort, míg a termelő ágazatok többsége továbbra is nehézségekkel küzd. Kivételt képeznek az exportorientált iparágak – különösen az autóipar, az akkumulátorgyártás és az a része az elektronikai iparnak, amely az mesterséges intelligencia területén zajló globális beruházási ciklushoz kapcsolódik.
2026-ra 1,6%-os GDP-növekedést prognosztizálunk. Ezt a kilátást az export fokozatos javulása, a nagy ipari projektek termelésbe állítása, a reálbérek emelkedése, az alacsonyabb infláció és a kedvezőbb finanszírozási feltételek támasztják alá; további hozzájárulást jelenthetnek a Helyreállítási és Reziliencia-keretből finanszírozott állami beruházások, valamint a fellendülő lakásépítés. A lefelé irányuló kockázatok azonban továbbra is jelentősek: geopolitikai feszültségek, a kereskedelempolitika bizonytalansága, a kínai verseny, az aszály okozta veszteségek, valamint a nagy beruházási projektek késedelmei.
A belföldi kereslet stabilan, 3–4%-os ütemben bővül, amit a bérek növekedése, a rugalmas munkaerőpiac és a bejelentett szociális intézkedések támasztanak alá. Ez elsősorban a szolgáltatási szektort kedvezményezi, míg a külföldi piacokra kitett vállalatok jövedelmezőségére nyomást gyakorolhat az erősödő forint. A beruházások továbbra is a kereslet leggyengébb elemei: a vállalati beruházások még nem mutattak meggyőző fordulatot, és számos állami és infrastrukturális projektet lecsökkentettek vagy elhalasztottak.
Az államháztartás tekintetében július egyértelmű javulást hozott: a havi többlet csökkentette a halmozott hiányt, köszönhetően a jelentősebb uniós átutalásoknak, az alacsonyabb kamatkiadásoknak és a kiadások ideiglenes visszafogásának. A felülvizsgált 2026-os költségvetés mindazonáltal lényegesen magasabb hiányt jelez előre: a hivatalos cél a GDP 7,5%-át kitevő hiány, az államadósság várhatóan 77% fölé emelkedik, mielőtt a következő években stabilizálódna.
Az infláció továbbra is a várakozásoknál alacsonyabb szinten alakult: júliusban a fogyasztói árak éves szinten 1,2%-kal emelkedtek, és az alapinflációs mutató is mérséklődött az élelmiszerárak csökkenése, az erősödő árfolyam és az alacsonyabb energiaköltségek hatására; a szolgáltatások árai viszont továbbra is nyomás alatt állnak, amit a béremelések hajtanak. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) folytatta a monetáris lazítást egy újabb, 25 bázispontos kamatcsökkentéssel augusztusban: a piacok egyre inkább arra számítanak, hogy az irányadó kamatláb az év végére 5% közelébe kerül, de az árfolyam-ingadozások, a költségvetési kockázatok és a globális pénzügyi feltételek korlátozhatják a következő kamatcsökkentések ütemét.
Szeptember 10-én az UniCredit Bank a „2026-os makrogazdasági kilátások” sorozat keretében megrendezte a „Mi az irány?” című online találkozót — „Qual è la direzione?” — című online találkozót, amelyen Becsey Zsolt ifj. vezető közgazdász vett részt: a találkozó középpontjában a vállalkozások számára szóló kiegészítő költségvetés üzenete, a geopolitikai témák és az árfolyam-kilátások álltak.
