A magyar gazdaság 2026 második negyedévében is tovább bővült, bár a növekedés üteme az első, kivételesen erős negyedév után mérséklődött, amit néhány ideiglenes fiskális intézkedés is támogatott. A GDP éves szinten 1,7%-kal, az előző negyedévhez képest pedig 0,4%-kal nőtt: a háztartások fogyasztása és a szolgáltatások továbbra is a növekedés fő hajtóerői.
Ugyanakkor a feldolgozóipari export fokozatos fellendülésének első jelei biztató változást jeleznek a növekedés szerkezetében. A nagy ipari beruházások – köztük a BMW, a CATL és a BYD – kezdik hozzájárulni az export- és ipari termelési adatokhoz. A külső kereslet továbbra is kihívást jelent a geopolitikai feszültségek, a kínai verseny és a kereskedelempolitikai bizonytalanságok miatt, de az exportkilátások enyhén javultak. Az elektronika – amelyet a mesterséges intelligenciához kapcsolódó globális kereslet támaszt alá – továbbra is kiemelkedő teljesítményt nyújt, és továbbra is az egyik legszilárdabb hozzájárulója a nettó exportnak.
A belföldi fogyasztás továbbra is ellenálló marad, amit a reálbérek alakulása, az alacsony infláció, a stabil munkaerőpiac és a kormány által bejelentett új szociális intézkedések is támogatnak: az év folyamán 3–4%-os növekedés várható. A vállalati beruházások viszont továbbra is gyengék maradnak, míg az állami beruházások részesülhetnek a Helyreállítási és Reziliencia-keret (Recovery and Resilience Facility) forrásainak felszabadításához kapcsolódó projektekből; ezek azonban importigényes projektek, amelyek közvetlen hatása a GDP-re korlátozott.
A nagy ipari projektek exportjának felgyorsulása miatt felfelé módosítottuk a 2026-ra vonatkozó GDP-növekedési előrejelzést, az eddigi 1,3%-ról 1,7%-ra, bár a külső kereslettel, a költségvetési konszolidációval és a geopolitikai fejleményekkel kapcsolatos lefelé irányuló kockázatok továbbra is jelentősek. A költségvetés tekintetében júniusban ismét havi többlet keletkezett, és a halmozott hiány elérte a 3 377 milliárd forintot, ami a felülvizsgált éves cél 62%-ának felel meg; a kormány azonban 2026-ban a GDP körülbelül 7,2%-át kitevő hiányt vár.
Az infláció továbbra is jelentősen mérsékelt: a teljes infláció júniusban 1,7%-ra lassult, míg az alapinfláció csupán enyhén, 2,0%-ra emelkedett. A várakozásoknak megfelelően a Magyar Nemzeti Bank (MNB) folytatta a monetáris lazítás ciklusát, és júliusban 5,75%-ra emelte az irányadó kamatlábat; az árak alakulása alapján valószínűbb, hogy az alapkamat év végére 5,0%-ra csökken. Az árfolyam-ingadozások, a fiskális bizonytalanságok és a geopolitikai fejlemények továbbra is a monetáris politika fő korlátai.
