A nyár végén a növekedési kilátások mérsékelten javultak, amit a nagy multinacionális vállalatok exportjának erősödése támasztott alá, míg az építőipar visszaesése, a gyenge termés és a paksi atomerőmű termeléskiesése negatívan hatott a gazdasági tevékenységre. Júliusban az ipari termelés 1,7%-kal emelkedett, de a feldolgozóipari fellendülés továbbra is korlátozott és az export által vezérelt: a BMW, a BYD, a CATL és más projektek termelésének elindulása ellenére a nettó exportra valószínűleg még körülbelül egy évre lesz szükség a növekedés fenntartásához. A GDP-re vonatkozó előrejelzésünk 2026-ra továbbra is 1,6% marad.
Az EU által finanszírozott közlekedési projektek várhatóan elsősorban 2027-ben fognak hozzájárulni a növekedéshez. A lakásépítés a második negyedévben 40%-kal nőtt, de a „Home Start” program és a brownfield-projektek felfüggesztése fékezheti ezt a növekedést. A magánfogyasztás továbbra is a fő hajtóerő, amelyet a reálbérek gyors növekedése és a kormány több mint 2 000 milliárd forint értékű intézkedései támasztanak alá: előrejelzésünk szerint a növekedés üteme a 2026-os 4,8%-ról 2027-ben körülbelül 4%-ra lassul. Két-öt éven belül a vendégmunkavállalókra vonatkozó korlátozások 0,2–0,8%-kal csökkenthetik a GDP-t.
Augusztusban az RRF-projektek előfinanszírozása a havi hiányt 2 311 milliárd forintra emelte; nettó alapon a hiány 124 milliárd volt, ami 115-tel kevesebb, mint egy évvel korábban, elsősorban a működési költségek terén elért 418 milliárd megtakarításnak köszönhetően. Az RRF-források várhatóan decemberig érkeznek meg, így az év pénztári hiánya változatlan marad. A GDP körülbelül 0,5%-át kitevő tartalékalap támogatja a 7,5%-os hiánycél elérését.
Az infláció augusztusban 1,2%-ról 1,3%-ra emelkedett, ami alatta marad a 1,4%-os konszenzusos várakozásnak, míg az alapinfláció május óta 2% körül mozog. A nemzetközi üzemanyagárak, különösen a gázolajé, felfelé irányuló kockázatot jelentenek: általános árplafon bevezetése helyett a kormány az év utolsó négy hónapjában járművenként havi 5 000 forint támogatást fog nyújtani. Az inflációt év végére 2,3%-ra, 2026-ban pedig átlagosan 1,8% körüli szintre prognosztizáljuk; a 70 euró feletti gázár további kockázatot jelent.
Szeptemberben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 5,5%-on hagyta az irányadó kamatlábat. 2028. január 1-jétől az inflációs cél 3%-ról 2,5%-ra csökken, egypontos tűréshatárral. Arra számítunk, hogy a monetáris lazítás novemberben vagy decemberben újraindul, amennyiben a geopolitikai kockázatok enyhülnek, és a piacok kedvezően fogadják a kormány hosszú távú költségvetési tervét.
